A módosult tudatállapotban (transzban) végzett munka egy olyan pszichológiai, személyiségfejlesztő módszer, amelyben a racionális analizáló képességünk alábbhagy. Ebben az állapotban egy mélyebb tudatszinten tudunk dolgozni, ahol könnyebben hozzáférhetünk a személy tudatalattijának tartalmához.
Ez a módosult tudatállapot az ébrenlét és az alvás között helyezkedik el. Valójában ezt az állapotot a hétköznapokban is gyakran megéljük, például amikor elbambulunk, elgondolkodunk, akkor is sokszor ebben az állapotban vagyunk.
Amikor ez egy segítő folyamatban zajlik, akkor a folyamat vezetője speciális relaxációs technikával segít a kliensnek egy ellazult, megváltozott tudatállapotba (transzba) kerülni és ebben maradni. Közben pedig folyamatos párbeszéd zajlik kettőjük között. Ebben a 10-20 percig tartó folyamatban belső képeket hívunk elő olyan strukturált, tematikus módon amely kapcsolódik a felmerülő nehézségekhez. Az így megjelenő képek pedig segítenek közelebb kerülni a tudattalanban eltárolt tartalmak érzelmi, indulati átéléséhez. A módszer abból indul ki, hogy a módosult tudatállapotban megjelenő képek a személy tudattalanjának, tudatalatti nehézségeinek, konfrontációinak megjelenési módja vizuális formában.
Minden emlékünknek, élményünknek, cselekedetünknek lenyomata van a tudattalanunkban. Ide száműzzük a számunkra elfogadhatatlan gondolatokat, érzéseket is. A becslések szerint az emberi elme általában kevesebb, mint 10%-ban működik tudatos szinten, a fennmaradó 90%-ban a tudattalan elme irányítja a működésünket. Így érthető, hogy vajon miért is annyira fontos elérni a tudattalan tartalmakat ahhoz, hogy személyiségünkben változást tudjunk előidézni. A nyugati pszichológiában Freud nevéhez köthető a tudattalan létének felfedezése és az erről szóló tudásunk azóta nagyon sokat fejlődött az évtizedek során. A tudattalan tartalmak közvetlenül, akaratlagosan nem hozzáférhetőek a tudatosság számára, de mégis hatást gyakorolnak a viselkedésre és rejtett módon nyilvánulnak meg.
A folyamat során ebben a módosult tudatállapotban a segítő kíséri végig a klienst az ő belső világában, a tudattalan szimbólumok és képek megjelenésével. A kliens és a segítő között ilyenkor még inkább feloldódnak a határok, mint egy csak beszélgetésen alapuló terápiában, így a segítő nagyobb empátiával, együttérzéssel tud jelen lenni a segítői kapcsolatban. A cél, hogy hangsúlyosabbá váljon a jobb agyfélteke, ami hatékonyabban lát rá az érzelmekre, szemben a beszélgetéssel, gondolkodással, amikor alapvetően a bal agyfélteke logikus, racionális folyamatai dominálnak. Ez a képi világ a folyamat során változhat, áramolhat, miközben mélylélektani megéléseket mozgathat meg.
A módosult tudatállapotban végzett folyamat is kognitív alapokon nyugszik, ezt egészíti ki a transzban végzett munka. Ebben a tudatállapotban a személyiségfejlesztés a gondolkodás szintjéről lejjebb visz az átélés szintjére, a képeken keresztül. Ezek a képek megjeleníthetik azt is, ami éppen bennünk van, bennünk játszódik és azt is, ami nincs és hiányzik. Megjelenítheti azokat a rejtett tartalmakat, amelyeket lehasítottunk magunkról annak érdekében, hogy a személyiségünk elbírja a nehézségeket. Ha nem jelenik meg a folyamat során semmilyen érzés és például valaki azt mondja az ülésen, hogy rendben vagyok és nincs semmi bajom, érdemes lehet elgondolkodni, hogy húzódhat-e a háttérben valamilyen lehasított, vagy torzult tartalom.
Természetesen ezek a tartalmak egykoron nagyon hasznosak voltak. Amikor a felejtésbe száműzte őket az elménk, akkor azzal a túlélésünket szolgálta, mert az adott pillanatban nem rendelkeztünk megoldókulccsal az éppen aktuális nehézségek kezelésére. Azonban ezek a száműzött tartalmak végig ott vannak és mozgatják a személyiségünket, csak éppen nem úgy, hogy annak tudatában volnánk.
Általánosságban a legelterjedtebb és egyben leghatékonyabbnak tartott terápiás folyamat a racionális, azaz éber tudatállapotban végzett munka. Véleményem szerint és a fentiekből kiindulva azonban valójában ez a legkevésbé sikeres.
Célszerű lehet tehát elgondolkodnunk a fent leírtakon, hogy mennyivel járulhat hozzá fejlődésünkhöz a módosult tudatállapotban végzett önismereti munka.
Saját önismereti folyamatom során is azt tapasztaltam meg, hogy ez a módszer hatalmas segítség a fejlődésemben, az önismeretem elmélyítésében. Annak ellenére, hogy kezdetben nagyon ellenálló voltam ezzel kapcsolatban, elég hamar nyilvánvalóvá vált számomra a hatékonysága. Ezt felismerve kezdtem el magam is használni a módosult tudatállapotban rejlő lehetőségeket a segítői munkában, hogy még eredményesebben tudjam támogatni a hozzám fordulókat személyiségfejlődésükben, konfliktusaik és elakadásaik kezelésében, kapcsolati nehézségeik menedzselésében.
